Felvételi vizsga szolgalányoknak

avagy egy rabnő felvételi vizsgája Előzmény Kezdem ezzel a történettel, amit akár többször is leírhatnék - persze némi változtatással, hiszen teljesen egyforma találkozó nincs - ugyanis minden, magát teljesen a Mesterére bízó rabszolganőnek át kell esnie hasonló "vizsgán". Ebből szűröm le többé-kevésbé a hozzáállását, az odaadását, a szolgálatkészségét, hogy mennyire tisztelettudó és egyáltalán mennyire gondolja komolyan elhatározását és persze azt, hogy mi mindent kell bevetnem, hogy jó szolga váljék belőle.

Nem untatok senkit az előzményekkel, a megismerkedés, az előzetes E-mail váltás és tájékozódás részleteivel. Az lényeg az olvasó szemszögéből a személyes találkozás részleteiben rejlik. Annyit bocsátanék előre, hogy bizonyos dolgok előre le lettek beszélve, s ezekből néhányat meg is említenék itt és most: - A rabszolganő Mesterének, Szadomesterének, Urának, Gazdájának szólíthat szituációtól függően, mindezt a legnagyobb tisztelettel és alázattal. Nemet nem mondhat semmilyen parancsra, büntetésre, legfeljebb kérheti - természetesen a módját megadva - annak mérséklését, módosítását.

Mindent végre kell hajtania, amit Ura mond neki, a mentőszavak az egyedüli segítségei, amelyekre támaszkodhat. - Ha gondolja és Ura kedvében akar méginkább járni, kérheti büntetésének súlyosbítását. - Minden önálló, saját elhatározású cselekedetéhez Ura engedélyét kell kérnie. Nos legyen az első szereplőnek - mostantól rabszolganőnek - Erika a neve. Végül is mindegy, hiszen nevén sosem szólítom majd a szenvedő felet. 29 éves volt, ezt tőle tudom. Nos eljött az első személyes találkozás ideje.

Nyárelő volt, nem volt ugyan kánikula, sőt az esték hűvösebbek voltak még. Megmondtam neki, hogy várni fogom a Kálvin téri parkolóházban. Amikor odaér, hívjon fel és megmondom hányadik emeletre kell jönnie. Kíváncsi voltam milyen ruhában jön és persze a külsejére is, mert levélváltásainkból csak hozzávetőlegesen alkothattam képet az általa megadott külső jegyek alapján. Említés szintjén a tudtára adtam, hogy a kissé kihívó öltözettel és sminkkel kedvemben járna. Semmi konkrétum - ezt rábíztam - mindössze egyetlen, hogy nagyon kedvelem a magassarkú, szexis szandálokat, s ha van neki, akár fel is vehetné.

Felautóztam hát a parkolóba és a hatodikon találtam helyet. 11.00 órára volt megbeszélve a találkozó. Az a típus vagyok, aki nem tűri a késést, ebben a szituációban pedig kiváltképp nem. És láss csodát - egy nőtől - a megbeszélt időpont előtt csörgött a telefonom: - Igen? - Helló! A rabszolganőd megérkezett. Hová menjek most? - Gyere a hatodikra, ott parkolok. Ezzel megszakítottam beszélgetésünket és kíváncsian vártam az első benyomásokat. Két percen belül felért a lift és egy csinosan öltözött nő lépett ki belőle.

Tényleg szexis szandál volt rajta, aztán egy ujjatlan, garbónyakú sztreccsruha, amely bár mini volt, nem volt mégsem ultrarövid. Szóval nem az, amelyikben ha kissé megdől, máris kilátszik a lábaköze. Ezen egy hasonló hosszú, begombolatlan, kardigánszerű felső az esetleges hűvösebb időre. Közepesen erős smink, sötétvörös száj és körömlakk. Szolídabban kurvás, ha lehet ilyet mondani. Amúgy alkatra az átlagosnál hajszállal teltebb, rövid, barna hajjal - hú de tetszik - bájos, de nem klasszikusan szép arc.

Összegezve nekem tetszett, elégedett voltam. - Helló! - mondtam a kocsiban ülve, amikor odajött az ablakhoz. - Helló! - köszönt vissza - Remélem elégedett vagy velem. Ha igen, kérlek engedd meg hogy szolgáljalak! E szerint én is megfeleltem neki, mert azért most utoljára - a menekülőszó kivételével - még meggondolhatta volna magát. Ha nem ezt mondta volna - ezt egyébként előzőleg megbeszéltük - természetesen minden további kellemetlenséget megelőzve elmehetett volna. - Rendben! Akkor most vetkőzz le meztelenre, csak a szandál maradhat rajtad.

A többi ruhádat add ide - láttam hogy megmerevedik és hirtelen elgondolkodik. Tétovázott. Ez persze természetes így az elején. Közben a parkolószintet fésülte át a szemével. - Itt? - kérdezte - beülhetek a kocsiba? - Nem! Azt mondtam hogy vetkőzz és nem azt, hogy kérdezz! Ha már az elején ilyen engedetlen vagy, jobb ha eltűnsz a szemem elől te hülye picsa! - Ne haragudj, de váratlanul ért. - Mint még sokszor fog ilyen érni! Na vetközz, hadd lássalak! Az Uram szót pedig hallani akarom, ahányszor hozzám szólsz.

Vagy valamelyik másikat, amit mondtam! Lassan elkezdett vetközni, miközben a teret továbbra is figyelte. - Ne nézelődj, hanem hajtsd le a fejed! Mi a faszt nézelődsz?! Félsz, hogy meglátnak? Na és?! Hajtsd le a fejed ha Velem beszélsz és ha bármit csinálsz. Nem nézhetsz a szemembe, csak ha én mondom! Kibújt a ruhájából, lekapcsolta melltartóját és lassan letolta a bugyiját. Nem volt napbarnított, se nem szoláriumozott. Mégsem volt az a hófehér bőrű. Bikinivonalban borotvált, dús göndör szőrű pina és közepesnél picit kisebb, enyhén megereszkedett mellek kissé nagyobb és sötétebb mellbimbóval.

- Fordulj meg! - szólítottam fel. Hadd nézzem a seggedet! Megfordult és a kezét maga mellett lógatva állt. Formás, bár a mellekkel ellentétben közepesnél kicsit nagyobb és szintén hajszálnyit megereszkedett segget láttam. Amolyan igazi nőies, talán már kissé asszonyos segget. Azért örültem, hogy a szeméremszőrzete nem a ma divatos, idétlen mintára volt kiborotválva. Nevetségesnek találom... Vagy legyen dús szőrös, vagy teljesen borotvált. - Jó! Most lemegyek a harmadik szintre, gyere utánam, ott felveszlek.

Úgy jössz ahogy akarsz, lifttel, vagy lépcsőn, de maximum öt perced van rá. Ha késel, büntetést kapsz! - Kérlek hadd üljek a kocsiba! Még sosem voltam ilyen helyzetben, bármikor megláthatnak! - kérlelt. - Nem a siránkozásodra vagyok kíváncsi! Ha szerencséd van és figyelsz, talán nem látnak meg. Nem olyan forgalmas most a parkolóház. Ha pedig meglátnak, legfeljebb szégyenkezel és megalázottnak érzed magad! Ha így lesz, vagy még meg is szólítanak, úgy teszel, mintha semmi különös dolog nem lenne.

Megmondod, hogy a barátodhoz mégy a harmadikra és miért baj, ha élvezed a meztelenséget és különben sincs senkinek semmi köze hozzá. Nem tudott egy szót sem szólni, némán figyelte, hogy beindítom az autót és elindulok. A visszapillantóban láttam, hogy kissé az egyik oszlop mögé lép és egyik kezével a melleit, a másikkal a pináját takarja. Leértem a harmadikra és figyeltem az órát. Ügyes volt, szinte egyszerre értünk oda, mert alig álltam meg, kijött a kocsikhoz és odajött, majd jelzésemre beült.

Éreztem benne a feszültséget. Talán a belső remegését is éreztem volna, ha hozzáérek. Nem szólt, csak ült és meredt maga elé. - Látott valaki? - kérdeztem. - Nem. - válaszolta tömören. - Felveheted a ruhádat, de a bugyidat és a melltartódat nem. Nem szólalhatsz meg, legfeljebb ha valamit az Urad kedvére szeretnél tenni, vagy ha büntetést kérsz. Vagy ha valamit megköszönsz, esetleg, hogy felfogtad amit mondtam. Bólogatás. - Igen Uram! - Na eddig jó. Gondoltam elugrunk valahová enni, így a Lurdy-ház felé vettem az irányt.

Odaértünk, majd elővettem egy 12 cm-es análdugót, bár kissé hosszúkásabb volt, az alján amolyan talprésszel. Kicsit kisebb volt mint a 16 cm-es, "átlagméretes" müfasz, ami még szintén nálam volt. Pontosabban a kocsiban. Csak ezeket viszem többnyire elsőre magammal. Kb. olyan méretek, amely minden nőnek megfelel bizonyos célokra. Most még nem a tágítás és szétkúrás ideje volt. - Ezt dugd fel a pinádba, vagy a seggedbe és vedd rá a tangádat. A pántja segít benntartani a lukadban a cuccot, de a seggedben könnyebben bentmarad a talp fölötti keskenyebb rész miatt.

Ha kiesik a bevásárlóközpont közepén, nemcsak megszégyenülsz, de büntetést is kapsz. Ülj most bele! Szó nélkül jobbal megmarkolta, a bal kezét megnyálazva maga alá kent és a lyukához helyezve lassan-lassan, olykor kissé fel-le mozogva beleült a dugóba. Láttam, hogy mivel hátrébb helyezte azt, a picsájával fog beleülni. Gondoltam inkább most szenved - bár szenvedést nemigen láttam rajta - mint megalázkodik, ha netán kiesne. - Látom nem szűz az a lyukad. Úgy látom már járt a seggedben fasz, vagy vibrátor.

Nem szenvedtél eléggé, úgyhogy teszek róla majd, hogy fájdalmas legyen. Miután felhúzta rá a bugyit, felmentünk a gyorsétterembe. Adtam neki pénzt, megvetettem vele amit enni akartam. Megengedtem neki, hogy magának vegyen egy kólát. - Te nem ehetsz, ráfér a nagy picsádra egy kis fogyókúra! - bocsátottam útjára. Megvette, odahozta és - nekem is meglepetésemre - nem ült le. Ott ált, mint egy jólnevelt női komornyik, aki várja a következő fogás kihozatalára való jelzést. - Leülhetsz. - mutattam az asztal túloldalára.

Megkajáltam, elvitettem vele a tálcát és maradékot, aztán visszaindultunk a kocsihoz. Kívűl az üvegoldalas lépcsőn mentünk, útközben megállítottam. - Hogy neked is jusson valami, vedd ki a seggedből a dugót és nyald le, de teljesen tisztára! Kicsit bosszantott, hogy megint azt sasolta, jön-e valaki. Aztán - mivel tiszta volt a terep - kissé terpeszben, berogyasztva a térdeit és kicsit kitolva a seggét hátranyúlt és egy szisszenés kíséretében kihúzta magából az eszközt. Testszínű eszköz volt és nemigen láttam rajta semmilyen komolyabb nyomot, ami azért akár lehetett is volna.

Lehet, hogy előrelátóan kimosta a találkozó előtt a seggét? Okos! Azért lehet, hogy majd egyszer én is megcsinálom neki, de az biztosan kellemetlenebb lesz. Mindenesetre tényleg érzékien járatta körbe a nyelvét és cuppogva szopogatta. - Fogd és hozd, de nem teheted el - mondtam. Megpróbálta a tenyerébe rejteni, de azért nem fért el teljesen benne. Ha valaki kiszúrja, valószínüleg felismeri a kezében. Leértünk a kocsihoz és beültünk. - Elégedett vagy a szolgálataimmal? - szólalt meg némi tétovázás után.

- Először is senki nem kérdezett! Semmi közöd ahhoz, hogy elégedett vagyok-e. Ha elégedett is voltam eddig, most elbasztad a hülye kérdéseddel. Mondtam már ráadásul, hogy ha valamit mondani akarsz, kérj engedélyt rá. Most állj a kocsi hátuljához, támaszkodj a csomagtartóra és hajolj be. Előtte told le a combodra a bugyidat, a ruhádat meg húzd fel a derekadig. Kiszált és hátrament. Amikor láttam, hogy felvette a megfelelő pózt, kiszálltam és odamentem. - Elverem a valagadat, amiért helytelenül viselkedtél.

Egy olyan fasszopó szolgakurvának, mint te, meg kell tanulnia azt, hogy mit tehet és mit nem. Mond el mit tettél helytelenül és milyen büntetést fogsz kapni, azért, hogy ezzel is okulj! Ne finomkodj! - szólt a parancs. - Megszólaltam és kérdeztem az engedélyed nélkül, ezért elvered a fenekemet. - Nem jó! Először is neked nem feneked van, hanem egy szétkúrni való retkes picsád van, másrészt azzal kellett volna befejezned, hogy bocsánatot kérsz és kéred, hogy büntesselek meg keményen, amiért hibáztál.

És hogy nem fog többé előfordulni. Tehát mit kell mondanod? És elmondta úgy, ahogy valóban kellett volna, kiegészítve azzal, hogy ő egy fasszopó szolgakurva, mint ahogy valóban az is. Ezekután 3-3-at vágtam tenyérrel a seggének mindkét felére, de nemcsak hogy nagyot is csattant, kemény is volt, mert hangot adott nyögéssel és sziszegéssel a fájdalmának. - Húzd szét a picsádat! Látni akarom a büdös lyukaidat! Amikor így tett, két ujjamat egyszerre, durván nyomtam fel a vaginájába. Az orromhoz emeltem.

- Máskor jobban mosd ki a büdös pinádat, megértetted? - elárulom nektek, hogy kifejezetten tiszta és illatos volt, persze ezt neki nem kellett tudnia. - Igen Uram, sajnálom, legközelebb vigyázok erre - mondta halkan. - Legközelebb?! Hogy merészeltél koszos pinával idejönni?! Hányan kúrtak meg, mióta megmostad? Baszhatnékod van? - miközben mondtam, egyszer-egyszer a lábaközé csaptam, bár nem adott ki hangot, de össze-összerándult. - A segged is ilyen? - ezzel ugyanazon két ujjamat ezúttal, ugyanolyan durván a seggébe nyomtam.

Könnyebben bement és megsem nyikkant. Nyilván az előzőekben hosszú ideig bentlévő dugó kitágította. Miután kihúztam, a szájába nyomtam és lenyalattam vele. - Ülj vissza a kocsiba - ezzel visszaültem én is. Bent elővettem a műfaszt és ráparancsoltam, hogy üljön bele. Mint mondtam átlaghosszúságú volt, de kissé az átlagnál vastagabb. Ennek ellenére simán beleült, legalábbis a méret nem tűnt problémásnak. Nyálazni sem kellett, az iménti kinti epizódnál éreztem, hogy elég nedves. Elővettem a kesztyűtartóból négy nagyfogú, de elég erős szorítású fém függönycsipeszt.

- Húzd fel a ruhád és ülj terpeszbe. Csipeszt teszek a mellbimbódra és a nagyajkaidra. Ez a büntetésed. Addig rajtad lesz, amíg másképp nem döntök. Találd ki a módját, hogyan fogod alázatosan megköszönni mindazt, amit teszek veled, de elégedett legyek, mert egyre keményebb büntetéseket kapsz, ha hibázol - ezzel feltettem a csipeszeket és felnyögött, ahogy a fémfogak az érzékeny húsba haraptak. - Ha netán Urad kényeztetésére, vagy örömére szolgáló javaslatod van, megfelelő tisztelettel előadhatod.

Egyébként befogod a pofád és magad elé nézel. Ha azonban nem tetszik az ötleted, keményen megbüntetlek, egyrészt azért, mert feleslegesen járattad a pofádat, másrészt mert ostoba, agyatlan kurva vagy. Még néhány dolog, amit meg kell tanulnod. Sohasem vigyoroghatsz semmin, amíg a szolgálatomban vagy, ugyanígy nem emelheted fel a beszédhangod, amelynek egyébként mindig alázatosnak kell lennie. Elélvezni az engedélyem nélkül pedig ne merj, mert rettenetes kínokat fogsz átélni. Ha pedig elégedett leszek, akár még testékszert is kaphatsz.

A mellbimbóidba, vagy a pinádba. Mindent felfogtál amit elmondtam neked? - miután helyeslően bólintott és alázatosan ezt szavakba is öntötte, elindultunk. Elmentünk egy bevásárlóközpontba és ott pedig a ruhaosztályra... A műfaszt még a kocsiban kihúztam belőle, a csipeszeket is levettem róla. Megmondtam neki, hogy amíg én felpróbálok egy farmert, a mellettem lévő fülkében hangosan maszturbáljon. Pontosabban csináljon úgy. Adjon olyan hangokat, mintha tényleg önkielégene. A ruháját és fehérneműjét adja át majd a fülkefal alatt.

Csak a felső kardigán lehet nála. Ha nem fogom hallani elég hangosan, koppantok hármat. Ha nem emeli addig a hangját amíg én akarom, eljövök. Akkor pedig abban kell kijönnie, amiben tud. Bár alig, de mégis hallottam, hogy sóhajtozik. Kétszer kellett átkopognom, mire annyira hallható lett a nyögése, hogy egyértelmű volt a legközelebbi fülkékben, mi folyhat ott. Visszaadtam a ruháit és előrementem, majd - ahogy előzetesen mondtam neki - néhány perc múlva ő is kijött. Bár kijövet nemigen láttam a mienkén kívűl foglalt fülkét, de az eladó a fülkék mellett szúrós szemekkel nézett rá, amikor elhagyta a pultot.

Miután kimentünk, szólni kívánt és - leesett az állam a merészségétől - azt kérte, hogyha véget ért a mai szolgálata, vigyem haza. Persze a kocsiban miután kapott odafordulva ballal egy hatalmas pofont és elmondtam neki hogy mi a faszt képzel, ez nem taxi és különben sem kérhet ilyet, legfőképpen nem úgy ahogy tette, megpróbálta ismételőadni a kérést. - Kérlek Uram bocsáss meg ha hibáztam! Tudom, hogy ez ma már nem az első, ezért kérlek büntess meg. Ha kérésemet esetleg mégis fontolóra vennéd és hazavinnéd szolgakurvádat, megtisztelnél, ha fogadhatnálak lakásomban és elfogadnád neveletlen szolganőd kényeztetését.

Addig is kérlek tedd vissza a csöcseimre és a pinámra a csipeszeket és ezen felül büntess meg. - Kezded megtanulni a jómodort, de ne bízd el magad, mert még nagyon messze vagy attól, hogy jó rabnő legyél. Mielőtt pedig indulunk, csókold meg a faszomat, de nyelvest akarok - azzal kiszabadítottam farmeromból és alsógatyámból amúgy is majdnem teljesen merev farkamat és jobbkézzel a fejét rányomtam. A fejét lenyomtam, kissé megemelkedtem és mélyre, a torkáig nyomtam le a hímtagomat, aztán kijjebb húzva.

- Csókold! - felszólítással a hajába markoltam. Forró szája volt és mondhatom érzékien csinálta. - Elég, nehogy már te is élvezd a dolgot! - löktem el a fejét. A farkamat nem rendeztem vissza a helyére, csak az ingem szélét húztam nagyjából rá, így ahogy a lakás felé tartottunk, időnként egy nyalás, vagy csók erejéig a fejét oda-oda nyomtam hol egy piros lámpánál, hol menetközben. Amikor felmentünk a lakásba, hellyel kínált, majd eltűnt. Kis idő múltán meztelenül, azaz szandálban és szép konyakszínű harisnyában hozta tálcán az italt és néhány eszközt.

Úgy mint gyertyát, bilincset, fapálcát, 3-4 db különböző néretű és színű műfaszt. - Parancsolj, vagy tegyél velem bármit kedved szerint - mondta, miután a tálcát az asztalra tette. - Vedd el a tálcát az asztalról, csak a boros üveget hagyd ott. Lépj fel az asztalra, guggolj fölé és ereszkedj bele. Lovagolj rajta, de jó mélyre csússzon be - így is tett - Különben meg - csak most vettem észre - miért vetted le a csipeszeket te ribanc!? Ne állj meg, lovagolj közben és válaszolj! Ennyire sötét ringyó nem lehetsz!

Engedélyt adtam rá, hogy levedd? - Bocsánatot kérek! - mondta emelkedve-süllyedve az üvegen. - Azt akarod hogy talpával előre nyomjam fel neked? Hibát hibára halmozol. Na kerítsd elő gyorsan a csipeszeket és hozz madzagot valahonnan! Miután visszahozta őket, visszacsíptettem a bimbóira, a csipeszek végén lévő karikán átfüztem a egy-egy madzagdarabot és súlyként egy-egy nagyobb, tömörgumi müfaszt hurkoltam rá, ami a tálcán volt.. A kezét hátrabilincseltem és ráparancsoltam, hogy folytassa az üvegben való lovagolást.

Már remegett a lába, lihegett, a combizmai elfáradtak. A csöcseit húzta a súly, minden mozgásnál méginkább gravitált a súly és vele együtt a melle. A bimbók egészen lenyúltak már. Csak úgy tudott kicsit pihenni, ha egészen beleült a palackba, lévén felállni ereje sem lett volna, de persze engedélyt sem kapott rá. Aztán felszólításomra ugyanezt folytatta, ezúttal a segglyukával lovagolta meg. Aztán felváltva kellett hol az egyik lyukával beleülni, hol a másikkal. Kilátásba helyeztem, ha abbahagyja, vagy felborítja az üveget, a vibrátorait egymás mellé fogom egyszerre feldugni neki.

Amikor már mindene reszketett és nyögött kínjában és mondogatta, hogy nem bírja tovább, pihenést engedélyeztem neki. Alig tudott az asztalról lekászálódni. Bilincs, s a súlyok a csipeszről le. Hagytam néhány percig, hogy összeszedje magát, aztán forró fürdőt rendeltem. Parancsomra levetkőztetett, aztán azt mondtam, feküdjön hanyatt. Fölétérdeltem és nyalatni kezdtem magam. A herezacskómat, a heréim mögötti részt, a segglyukamat és környékét, amit elért. Általában erre sok barom lebuzizna, de főként olyanok, akik nem próbálták még.

Mivel arccal a lábai felé voltam, ha lassabban kalandozott a nyelve, vagy megállt, széttárt lábai között a pinájára csaptam, vagy a csipesznél fogva fölhúztam a bimbóit. Aztán megfordultam, a mellkasa felé lejjebb csúsztam, belemarkoltam a hajába, felemeltem a fejét a földről és az arcára vertem a farkam. Persze időnként ocsmány szavakkal illettem, nehogy elfelejtse, ki is ő valójában. Nem kelhetett fel, ott kellett feküdnie gecis arccal. Szerencsére a fürdő nyitott ajtaján keresztül pont ráláttam.

Aztán a kádhoz sétáltam és a forró, habfürdős vízbe merültem. A fürdő után megtörölköztem, felöltöztem, még mindig a földön feküdt. Ezúttal lemondtam egy jó kis masszázsról. Az időm elfogyott. - A mai szolgálatod véget ért. Nem vagyok elégedett, sokat hibáztál, egy nagyvalagú, figyelmetlen, fegyelmezetlen lotyó vagy. Számíts rá, hogy a mai alkalom után csak nagyobb kínokat, megaláztatást, fájdalmat és kiszolgáltatottságot fogsz átélni. A mai alkalommal éppen csak belekóstolhattál felszínesen a szolgalétbe.

Hallani akarom a szádból, mi vagy te, miért vagy az és milyen büntetéseket érdemelnél. Elmondta. Többé-kevésbé megfelelt a válasz, bár a büntetések jellegét tekintve elég fantáziátlan volt. Na mindegy. Úgyis megtapasztalja a legextrémebbeket is. Úgy gondoltam elsőre ennyi most elég neki. Megengedtem neki, hogy felálljon, de nem engedtem meg neki, hogymegmosakodjon. - Most pedig kísérj ki, elmegyek. Köszönj el úgy, ahogy egy ilyen szolgalotyónak illik! - Köszönöm Uram, hogy rámpazaroltad az idődet, hogy használtál és büntettél!

Remélem mielőbb jelentkezel, hogy újabb próbatételek elé állíts és kiéld rajtam a vágyaidat, bármi legyen is az! - O.K! Majd hívlak! - ezzel elmentem. Nos eddig főként inkább szorongásban és enyhébb megalázásban részesült, az igazi kiszolgáltatottságot, fájdalmat és kínt a további alkalmakkal fogom megismertetni vele. Még magam sem döntöttem el, hogy fokozatosság elvét figyelembe veszem-e esetében, avagy sem. A hihetetlen széles eszköztárból, amit egy szolgalotyón alkalmazhat Ura és Kínzója, az eddig elmondottak csak töredékek.

----

* Természetesen minden jelölt testre szabott feladatokat kap, olyanokat, amelyek elősegitik a fejlődését és a teljes női odaadás gyakorlását.